Minek ez a sok blog?

7 pontban arról, miért jó blogot olvasni… már, ha jó egyáltalán

„Az internet a világ legnagyobb könyvtára. Csak az a baj, hogy a könyvek mind a földön hevernek benne.” (John Allen Paulos)
blog.jpg
A digitális világra nyíló ajtón való belépéssel, teljesen új önkifejezési formák kerültek napvilágra. Ezek egyike a népszerű blog írás, a bloggerkedés. Az elmúlt években ezrével indítottak emberek blogokat a legkülönbözőbb kérdéskörökben. Vajon van ennek a sok blognak értelme? Miért jó olvasni őket? Egyáltalán jó-e olvasgatni őket?

Egyszerű információforrás. Ma már a legtöbb céges oldalon is találhatunk szakmai tanácsokat. Amikor utána akarunk nézni valaminek, akkor egy blog jó választás lehet. Milyen mosogatógépet válasszak? Egy-egy témára szakosodott oldalak tökéletes információforrások. Sőt, egy kicsit többre is adnak. A személyességet. Akadnak olyanok, akik a saját egyedi tapasztalataikat osszák meg, mondjuk fogyókúrás vagy gasztronómiai bejegyzéseken keresztül. Ez bátorító lehet azoknak, akik a hasonló élethelyzetben vannak. Blogot olvasva a minket érintő, érdeklő témakörökbe betekintést nyerhetünk.

Érdeklődést felkeltő. Belefutva valamilyen hangzatosabb címbe, előfordulhat, hogy belekukkantunk egy tőlünk távolabb álló területbe. Aztán felkelti az érdeklődésünket. Meg akarunk nézni egy színházi előadást, egy kiállítást vagy el akarunk utazni egy olyan helyre, amelyről olvastunk egy élménybeszámolót. Ez tágítja a látókörünket, bővíti az ismereteinket.

Tovább visz. Az érdeklődésünknek megfelelő cikkeket olvasva, új, friss ötletekhez jutunk. Mindenkivel megesik, hogy akadályba ütközik, megakad és szüksége van egy löketre a tovább haladáshoz. Ilyenkor jön jól egy kis vérpezsdítés. Ezek a rövid írások könnyen adnak támpontot, újító szellemiséget az elképzeléseinkhez, azaz inspirálhatnak. Amint azt Oliver Wendell Holmes mondta; „Időnként elérkezik egy-egy pillanat, amikor valamely új ötlet vagy benyomás hatására az emberi elme kitágul, és soha többé nem zsugorodik vissza előző méreteire.”

Hordozható. Úton útfélen olvashatunk. Nem kell nagy könyveket cipelnünk magunkkal, a tudás ott hever a hálón. Egy telefonon is böngészhetünk, bele-bele kaphatunk cikkekbe, félbehagyhatjuk őket, ha nem tetszenek és igényünk szerint másikba kezdhetünk. Tökéletesen megfelel mai korunk mentalitásának, amikor huzamosabb ideig nem köti le a figyelmünket semmi. Ebben a műfajban nem is kell koncentrációnkat sokáig fenntartani.

Beleszólhatunk. Charles McCabe szerint; „A tényeket akárhol megkapod, az a művészet, ha véleményed van.” Itt nem csupán passzív szemlélők lehetünk, hanem hangot adhatunk a véleményünknek. Részesei lehetünk és formálhatjuk a blogokat. Valódi kommunikáció alakulhat ki az olvasók között, de akár a szerzővel irányába is. Hozzátehetünk vagy elvehetünk a cikk értékéből, a hozzászólásunk tartalmától és stílusától függően. A hagyományosan egyoldalú írói és olvasói kapcsolat kétoldalúvá, interaktívvá válhat.

Folyamatos fejlődés. Aki követni kezd egy aktív blogot, az rendszeresen értesül a friss bejegyzésekről. Ha ez a terület valóban érdekli és el is olvassa ezeket a cikkeket, akkor tulajdonképpen egyfajta önképzésben vesz részt. Hozzájárul a tudása folyamatos bővítéséhez, képben van és marad. Mert ezek az írások, már csak méretükből adódóan sem adnak teljesen átfogó képet, de fejlesztik a gondolkodásmódunkat. Igényes blog esetén pozitív irányba. Nem mondom, hogy ez elég a haladásunkhoz, de sajnos a legtöbben ennyit sem tesznek meg a maguk érdekében.

Veszélyes is. Sok múlik a blog szerzőjén, alkotóin. Az ő szubjektivitásuk, szakmai hitelességük, emberi minőségük adja meg az adott oldal színvonalát. Igénytelen, megalapozatlan vagy pongyola irományok tömkelegével találkozhatunk. Hiába a jó szándék, a butaságok elterjedésétől az nem ment meg. A félrevezetés veszélye éppen abban rejlik, hogy ez a rendkívül nyílt és befogadó médium bárkinek teret ad, attól függetlenül ezzel épít vagy pusztít. Érdemes tehát bizonyos oldalakat fenntartással kezelni.

Mindenképp jó, hogy az ismereteink szerzésére kitágultak a lehetőségeink. Amint az is nagyszerű, hogy tehetséges emberek kifejezhetik, megmutathatják magukat és megtalálhatják a közönségüket. Kezeljük óvatosan a blogokat, de éljünk az általuk kínált lehetőségekkel. Fogjuk fel úgy, ahogy Steven Novella megfogalmazta; „Az internet a világ legnagyobb osztályterme.”



Ha tetszett ez a bejegyzés, akkor csatlakozz az oldal követőihez.