„A zseni egy százalék ihlet, kilencvenkilenc százalék veríték.” (Thomas Alva Edison) 

„Én nem tudok ilyeneket kitalálni.” „Én nem vagyok elég kreatív.” Hallotta már valaki ezeket a mondatokat vagy ehhez hasonlókat? Valószínűleg. Talán mi magunk is mondtuk őket. Mikor úgy éreztük, hogy ehhez vagy ahhoz nincs elég ösztönös képességünk. Pedig gyakran sokkal több rejlik bennünk, mint azt gondolnánk.

Edison ébredt rá arra, hogy a kreativitás nem velünk született adottság, hanem egy tanulható, fejleszthető képesség, fejtegeti ezt Vida Ágnes egy tanulmányában. Nem véletlenül volt ő az egyik legtermékenyebb feltaláló, 1093 szabadalom köthető a nevéhez. Magától és munkatársaitól is elvárta az alkotó szellemet, ahogy ő nevezte ötletkvótát. Ötleteit feljegyezte és tíz naponként egy kisebb, félévenként egy nagyobb találmánnyal állt elő.

A kreativitást sokszor aggatjuk rá olyan tevékenységekre, amelyek folyamán valamilyen alkotás jön létre. Például a már említett új dolgok feltalálása vagy a művészet minden ága egyértelműen összefonódik a fejünkben ezzel a fogalommal. De mi a helyzet életünk egyéb területeivel? Szerintem a háziasszony is tele van ötletekkel, amikor rögtönözve összeüt valamit a hűtőben található alapanyagokból, a váratlanul betoppanó vendégeknek. Úgy vélem az életünk már önmagában is kreatív. És az életben mindannyian kreatívak vagyunk.

Ha nem így lenne, még mindig a fákon csücsülnénk. Az életösztön lehozott minket a fáról, de ami a földön tartott az a találékonyság volt. A leleményes emberi elme. A történelmi tényeket vizsgálva, az emberiség számára először csak az életben maradás volt a tét. Aztán jöttek a találmányok, amelyek könnyebbé tették a mindennapokat. Vagy gördülékenyebbé, mint a kerék. Kialakult egy társadalmi rend, meghódítottuk a környezetet, letelepedtünk, és az emberek specializálódni kezdtek. Szabó, varga, pék, kovács, mindannyian egy-egy terület szakértői lettek. Egyben a maguk életének a kovácsai. Szolgáltattak, cserébe fizetséget kaptak. Egyediek voltak, megoldásokat kreáltak, és továbbadták a tudásukat a következő generációnak. Mondhatni a kor egyéni vállalkozói voltak. Aztán a 17. században a manufaktúrák a munkamegosztást, a 18. századi ipari forradalom pedig a gépesített termelést hozta magával. Lassan a kor kisvállalkozásai, a mesterek háttérbe szorultak, és a munkavégzés áttevődött az üzemekbe, ahol a cél a termelékenység lett. A gyárakban már nem volt szükség ötletdús egyénekre, csak részfeladatokat végző szalagmunkásokra. Szürke tömeggé váltunk, a biztos állások ígéretében. Aztán a viharos 20. század megmutatta, mennyire törékeny a munkahelyek rendszere. És a mai, villámgyorsan változó digitális korszakban, bár az iskolarendszer még mindig alkalmazottakat nevel, létszükségletté vált a kreativitás, az innovatív hozzáállás, az azonnali reagálás, alkalmazkodás. A boldogulásunk, az egzisztenciánk, a jelenünk, a jövőnk, az életünk függ tőle.

Ha valamikor, most óriási a kreativitás jelentősége. A szerencsénk az, hogy valóban fejleszthető készségről van szó. Alább megosztok néhány gyakorlatias és működőképes ötlet és fantáziaserkentő javaslatot. Rendszeresen használom őket, új dolgok kitalálására, problémák kezelésére, bízom benne másoknak is működni fognak.

1. Jegyzeteljünk. Brian Tracy szerint írjuk fel az ötleteinket. Akkor, amikor az eszünkbe jut, különben tíz perccel később már nem fogunk emlékezni rá. Mindig legyen a kezünk ügyében egy noteszt, még akár lefekvéskor az ágyunk melletti éjjeliszekrényen is. Véleménye szerint ugyanis hétről hétre születnek olyan gondolataink, amelyekből egy is elég lenne a milliomossá váláshoz. Én a jegyzetfüzetet is szeretem, de a telefonomba állandó jelleggel irkálok; tervek, posztok vázlatai, tennivalók, egy elkapott jó mondat, hangzatos idézet, új ötletek, stb.

2. Brainstorming. Magyarabbul ötletroham, ötletgyártás, néhány olyan ismerőssel, baráttal, szakemberrel, akikben megbízunk. Ezt hosszan lehetne fejtegetni, itt és most csak érintőlegesen annyit, hogy a probléma azonosítását követően hagyjuk szabadon áramlani az felvetéseket, megoldásokat, minősítés nélkül. Így elérhetjük a résztvevők teljes felszabadulását. Az értékelést majd csak ezt követően végezzük el.

3. Tanuljunk, fejlődjünk. Minden tudás növeli a rálátásunkat. Legyen az szakmai, emberi vagy a hivatásunktól teljesen eltérő könyv, újságcikk, tanfolyam, bármi. A tágabb ismeretek feljogosítanak arra, hogy a kihívásokra szélesebb spektrumból meríthessünk választ.

4. Legyünk magunkban. Időnként ajánlatos lecsendesednünk, magunkban lennünk és hagyni a gondolatainkat szabadon csapongani, vagy épp egy konkrét feladat körül mozgolódni. Gyakran hagyjuk magunkat sodródni a napi teendőkkel, amelyekből mindig jön újabb, és nem állunk meg egy percre sem. Keressünk egy nyugodt zugot, és adjunk időt az igazán fontos dolgaink megfejtéseit megtalálni.

5. Csináljunk egészen mást. Időnként épp az előbbi pont ellentéte vezet célra. Ha már eltelítődtünk egy problémával, és csak körülötte jár minden gondolatunk, segíthet, ha megszabadulunk ettől a görcstől. Kapcsoljunk ki, pihenjünk, szórakozzunk, foglalkozzunk teljesen mással, és megesik, hogy közben hirtelen beugrik majd a válasz, amit igazán és oly erősen kerestünk.

6. Merítsünk ihletet idegen szakmákból. Mindenki bizonyos korlátok között mozog. Ezt a tapasztalatai, képzettsége és tájékozottsága határozza meg. Ez egyben behatárolja a látásmódunkat is. Nézzünk körül más területeken, más emberek, milyen megoldásokat használnak. Vegyünk át működő ötleteket a miénktől radikálisan eltérő szektorokból, foglalkozásokból és fordítsuk le a saját nyelvünkre. Időnként igazán eredeti, az átlagtól eltérő, épp ezért sikeres elképzeléseket szül ez a technika.

Megismételve, mindannyian kreatívak vagyunk. És csak rajtunk múlik, leszünk e még kreatívabbak. Mert a gondolkodó ember ötletel, kombinál, tervez, aztán alkot. Szinte a semmiből valamit. Keretbe foglalva a cikket, az ihlet fogalmával nyitottam, és egy másik megközelítésben ezzel is zárnék. Egy könyvben találkoztam ezzel a rövid, de találó megközelítéssel: „Nem érdemes az ihletre várni: meg kell teremteni hozzá a megfelelő kereteket.”

Ha te is kreatív vagy és tetszett ez a poszt, csatlakozz a követőkhöz.