„A nevetés a legrövidebb út két ember között.” (Victor Borge)
A humor oldja a jeget, enyhíti a feszültséget, közvetlen hangulatot teremt. Ezeket a legtöbben tudjuk. De vajon segítségünkre van a hétköznapokban is? Hatékonyabbá teszi a munkánk és cégünk sikerességét, személyes eredményességünket? Támogatja a kapcsolataink épülését? Nagyon sokat profitálhatunk belőle. Nézzük meg hogyan.

Egyéniséggé varázsol. A művelt ember ismérve a humor. A műveltség széles látókört biztosít és ennek nyílt megnyilvánulása a humorérzék. Ha képben vagyunk a világ dolgaival, otthonosan mozgunk a kultúrában, a művészetek terén, akkor sok mindenhez hozzá tudunk szólni. Könnyebben látunk át összefüggéseket, vagy éppen találunk egymástól különálló területek közt is kapcsolódást. A beszélgetésünket átszövő finom poénok vonzó személlyé tesznek minket. Azonban ne tévesszük össze a szolid, szövegkörnyezetbe illő mókázást a kényszeredett, és állandó jellegű viccelődéssel. Az utóbbi a társalgásra nézve, illetve a személyünkre nézve is kínos lehet. Nem kell vért izzadni, hogy minden megszólalásunkban legyen valami vicces. Akkor vagyunk igazán szórakoztatóak, ha fesztelen és spontán módon reagálunk, nem pedig mindenáron jópofának akarunk tűnni.

Emberközelivé tesz. A munkáim során is gyakran tapasztaltam, hogy egy kis pimaszság kifejezetten szimpátiát ébresztő lehet. Például egyszer felhívott valaki azzal, hogy azt hallotta, mi gyors segítséget tudunk nyújtani nyomdai ügyekben. Visszakérdeztem, mit ért a gyors alatt, milyen határidőre gondolt. Azt mondta, tegnapra. Erre én azt válaszoltam, ennyire nem tudunk gyorsak lenni. De számtalanszor előfordult az is, amikor a vevő az egyedi nyomdai terméke átvételekor ellenőrizte annak minőségét, közben megjegyeztem, hogy „most még vannak nálunk más kész megrendelések, ha esetleg nincs rendben az anyaga, akkor választhat egy másikat”. Bizonyára sokra ment volna egy teljesen másik konferenciára készült poszterrel vagy más családjáról készült montázzsal. Mindezt alkalmazhatjuk személyesen, telefonon vagy akár e-mail-en is. Tudassuk, hogy a vonal vagy a gép túloldalán is egy ember van. Ne mechanikusan válaszoljunk, előre megírt sablonokkal. Ez ugyan időt takarít meg az szent igaz, de ezt bárki meg tudja csinálni. Színesítsük mondanivalónkat. Tegyük emlékezetessé a másik fél számára magunkat. Röviden, frappánsan, kedvesen, cseppnyi humorral fűszerezve.

Elősegíti az üzletkötést. „Semmi sem biztosít bennünket jobban a másik jó szándékáról, mint a nevetés.” mondta Konrad Lorenz. Kutatásokat végeztek arra vonatkozólag, hogy vajon a humor milyen hatással van az üzleti témájú levélváltásokra. A tanulmány azt volt hivatott bizonyítani, hogy a mókázás anyagilag is kifizetődik az üzletkötések terén. Az egyik csoportban az üzleti ajánlattétel megküldése előtt elküldtek egy rövid pár kockából álló képregényt a leendő partnernek. A másik csoport munkatársai csak az ajánlatot küldték el a klienseknek. 15%-al nagyobb kereskedelmi hasznot realizáltak annál a csoportnál, ahol előzetesen megküldték a képregényt is. Mosolyt csalni az arcokra bizalom építőnek bizonyul. Ami külön a kísérlet tanulsága volt, hogy nem elég valami poénos dolgot mellékelni. Az üzletkötési kedvet akkor növelhetjük effektíven, ha a küldött vicces tartalom kapcsolódik a tárgyalandó témánkhoz. Ebben az esetben egy Dilbert képregényt kaptak az illetők, amelyben a címszereplő épp tönkretesz egy tárgyalást.

Csodákra képes. Némi túlzással ugyan, de a nevetés valóban emberfeletti erővel rendelkezik. Erma Bombeck így fogalmazott; „A humor önkéntelen, csodás megnyilatkozás, ami kitör az emberből. Nem lehet megfékezni, előre megtervezni; tele van meglepetéssel.” Igazi különlegesség, amely teli van pozitív energiával is. Jó példa erre Patch Adams amerikai orvos és társadalmi aktivista munkássága, aki arra ösztönzi a hallgatóit, hogy a pácienseikkel alakítsanak ki mély és bensőséges kapcsolatot. Az általa képviselt egészségügyi segédkezés a humorra és a játékosságra fekteti a fókuszt, amelyek nélkülözhetetlenek az emberi lélek számára. A megfelelő kezeléseket nem helyettesíti és nem válthatja le, de a gyógyulást mindenképp jelentősen támogatja a pozitív életszemlélet és ezen belül is a jókedv és a nevetés.

Erőt ad a nehézségekben. Nem csak betegségek idején, de egyéb krízisekben is bizton számíthatunk rá. Mi sem mutatja egyszerűbben ennek az állításnak a megnyilvánulását, mint a drámák. A legdrámaibb művekben is, legyenek azok irodalmiak vagy mozgóképiek, gyakran üti fel a fejét a humor. Kifinomult eszközökkel van jelen, és oldja a feszültséget, teszi elviselhetőbbé a nyomorúságot, a keserűséget. Ezzel intelligens és visszafogott formában tovább emeli a mű értékét. Ahogy a mi értékünket is jelentősen fokozza a humorérzék. Főleg, amikor nehéz időkben hagyatkozunk rá. Akkor a legnehezebb értékelni magunkat, de akkor a leghálásabb a szellemességhez fordulnunk, mert ezzel sanyarú sorsunkban is rávilágíthatunk az életünk értékére. Mark Twain-t idézve; „Nagy adomány a humor, mely mindent megment. Mihelyt megjelenik, ingerültségünk és sértődésünk elillan, és helyükre derűs szellem lép.”.

Ne vegyük magunkat túl komolyan. Más szavakkal, tanuljunk meg nevetni magunkon. Ez a legnehezebb dolgok egyike. Könnyedén nevetünk ki másokat, de számtalan esetben, ha rajtunk nevetnek nagyon rossz néven vesszük. Pedig a környezetünk csak alkalmazza az ősi klasszikus mondást, mely szerint „a legszebb öröm a káröröm”. Fontoljuk meg Alexander Sutherland Neill szavait; „Jó, ha az ember kellő humorral viseltet saját fontosságát avagy jelentéktelenségét illetően.”. Az életben minden könnyebb, ha nem görcsölünk rá saját nagyságunkra és komolyságunkra. Bármekkora emberek is vagyunk, ha tudunk nevetni a hibáinkon, a bakijainkon, az nem a tekintélyünket csorbítja, sokkal inkább kézzel foghatóvá teszi a velünk való azonosulást. Ne jöjjünk zavarba, nem vagyunk tökéletesek, és nem is kell annak lennünk. Kellő öniróniával felvértezve viszont sebezhetetlenekké válunk mások rosszindulatúságával szemben.

Fontos az időzítés. Peter Farelly állítja; „Hiába jó egy vicc, ha rosszkor jön.” Igaza van. A humor lényeges eleme a tapintat és időzítés. Tudni, mikor, kinek és mit. Ez a kényes egyensúly dönti el, hogy tolakodó és bárdolatlan tuskók vagy intelligens és humoros fickók leszünk-e. A határvonal végtelenül keskeny és mindössze egy pillanat műve határsértővé válni. Amivel egyben a környezetünket is megsérthetjük. Az már csak megsavanyodott hab a tortán, ha nem csak rosszkor, de rossz viccet is sütünk el. Amit mi humorosnak szánunk, nem biztos, hogy mások is annak veszik, ezért fontoljuk meg mielőtt tréfálkozni kezdünk.

A jó humorérzék minden helyzetben jól jöhet. Csak rajtunk múlik élünk vagy visszaélünk vele. Amikor csak tehetjük használjuk, és ezzel másoknak is használjunk. Derítsük jobb kedvre a világot. Jusson eszünkbe Woody Allen szemléletes bölcsessége; „Mindig hálás vagyok a nevetésért, kivéve, amikor az orromon jön ki a tej.”.

Ha tetszett ez a poszt, és jó ötlet egy kis vidámságot vinni a környezetünkbe, akkor like-old és oszd meg a Facebook-on ezt a bejegyzést.