A kommunikáció a sikerünk kulcsa

8 javaslat, amivel jobb lesz a kommunikációnk

„A jó kommunikáció olyan, mint az élet levesében a só.” (Norbert Potthoff)
tarsasag.jpeg
Minden nap találkozunk vele, sőt magunk is csináljuk. Ki hatékonyabban, ki kevésbé, de az életünk szerves része a kommunikáció. Mondhatjuk, hogy a legkülönbözőbb területeken aratott sikereink nagyban függenek attól, milyen szinten és minőségben tudunk másokkal szót érteni. Szerepe kulcsfontosságú, ezért vegyük át, milyen a jó kommunikáció és miben is vehetjük hasznát a mindennapjainkban?

Otthon a négy fal között legalább olyan nagy kincs a helyes kommunikáció, mint a munkában. Naponta kell ezt vagy azt a dolgot elérnünk, és optimálisan használva az információcserében rejlő lehetőségeket, nagyban javíthatjuk az eredményességünket. Használva pár alapvetést, elérhetjük, hogy a gyermekünk szófogadóbb legyen (talán ez a legnehezebb) vagy azt, hogy szívesen segítsen egy munkatársunk, vagy megcsíphetünk általa nagyobb üzleteket is. Tehát a jó kommunikáció nem korlátozható be, napi szinten kifizetődik a számunkra és a környezetünk számára. Nézzük miről ismerkszik meg.  

A jó kommunikáció egyszerű. Minél nyakatekertebben fogalmazunk, bár annál okosabbnak tűnünk, de egyben annál kevésbé ért meg minket és távolodik tőlünk a hallgatóságunk, vagy beszélgető partnerünk. A közérthetőségre nagyszerű példa Winston Churchill, aki nem volt ugyan született szónok, mégis ütős beszédeket tartott az emberiség nagy pillanatiban. A II. világháború legkilátástalanabb pillanatában 1940 júniusában, amikor Franciaország kapitulált, Churchill egy rádióbeszédet intézett a brit néphez. Beszédének fennmaradt példányán jól látszik, hogy a hosszabb szavakat kihúzta és rövidebbekre cserélte. Az eredeti angol szövegben a szavak nagy része egy szótagú. Folyamatosan csiszolgatta a beszédeit, a fölösleges kifejezéseket lehúzta és igyekezett egyszerű nyelvezetet használni, hogy üzeneti a lehető legtöbb emberhez eljussanak. Tőle származik ez az idézet; „A rövid szavak a legjobbak.”  

A jó kommunikáció figyelmes hallgatóság. Aki türelmesen meghallgatja a másikat és meg is hallja mit mond, szert tett a kommunikációban legfontosabb információra. Tudja, miről kell beszélnie, mi érdekli a vele szemben ülőt. Nem csak ledarálja a mondandóját, mint a rossz üzletkötő, miközben partnere az óráját nézi és arra gondol, „vajon odaérek még a gyerekért az oviba, mire abbahagyja”, hanem először hallgat, aztán kérdez és újra hallga, majd egy kicsit beszél. Alkalmazza Effendi Kapijev bölcseletét; "Légy első, amikor hallgatni, s utolsó, amikor beszélni kell.” Hallgassunk sokat, amitől a beszélő érzi, fontos a személye és amiket közölni akar, majd a hallottak alapján beszéljünk keveset de azzal nagyon sokat mondjunk.  

A jó kommunikáció egyetértő. Mielőtt bármilyen ellenvetésbe bocsátkoznánk, keressük meg azokat a pontokat, amelyekkel egyetértünk. Nem az a lényeg, hogy akkor is bólogassunk, amikor nem osztjuk az adott nézetet. Hanem az, hogy kialakítsunk egy szimpátiát, méghozzá mielőbb. Meghallgatva a másik felet, mielőtt replikáznánk a mi álláspontunkat, foglaljuk össze azokat a tényezőket, amelyeket ő mondott el az imént, és amelyekkel mi is azonosságot tudunk vállalni. Olykor ez nem könnyű, de ha egyetértően indítjuk a beszélgetést, befogadóbb lesz a partner a mi eltérő véleményünkkel kapcsolatban. Hiszen igazából egyetértünk, csak néhány részletben kell konszenzusra jutnunk. Ez javítja az alkupozíciónkat is.  

A jó kommunikáció tisztelettudó. Nagyon ciki, amikor valami nem úgy alakul, mint terveztük és ez kihoz a sodrunkból. Nem lesz minden a kedvünk szerinti, és ez igaz bizonyos tárgyalásainkra, megbeszélésinkre. Fontos, hogy maradjon meg a méltóságunk és ne engedjük meg magunknak azt a luxust, hogy elveszítjük a fejünket. Esetleg olyat találunk mondani, ami nem helyénvaló, nem etikus és a későbbiekben is kihat a tekintélyünk csorbulására. Vannak helyzetek, amikor nem nyerhetünk, de minden ilyen szituációban veszíthetünk sokkal többet is, ha nem vesszük tudomásul, hogy ez most nem a mi körünk volt. Átkozódás és sértegetés vagy sértődött hangnem helyett köszönjük meg a lehetőséget és lépjünk tovább.  

A jó kommunikáció vonzó. Jó kommunikátorként magunk mögé állíthatunk emberek bármilyen területen. A lakóközösségünktől kezdve a munkahelyi kapcsolatokig vagy a szülői munkaközösségig sok helyütt szükségünk lehet arra, hogy támogatókat találjunk egy-egy ötletünkhöz. Ha alapból barátságosak, segítőkészek, udvariasak vagyunk és mindezt párosítjuk megnyerő kifejezésmóddal, akkor készséggel állnak mellénk jó ügyekben az emberek. Sokat jelent, ha érzi a környezetünk, hogy megfelelően tudjuk képviselni a közös érdekeinket. Durva és kemény viselkedéssel csak ideig óráig bírhatjuk együttműködésre az embereket. Kell, hogy érzelmileg is közel legyenek hozzánk, így kitartanak mellettünk. Roger Bacon mondta; „A szavaknak, ha összpontosítva és erős vággyal, megfelelő szándékkal és bizalommal ejtik ki őket, nagy értékük van.”  

A jó kommunikáció nem tolakodó. Nem kell a leghangosabbnak lennünk, hogy hallassuk a hangunkat és meg is hallgattassunk. Pár éve egy aprósággal hozzájárultunk egy főiskolai vizsgafilm elkészültéhez. Közeledett a Corvin moziban tartandó ünnepélyes díszbemutató, és előtte néhány nappal küldtem egy sms-t a rendezőnek, sok sikert kívánva a rendezvényhez. Röviddel később, érkezett egy felajánlás, amely két tiszteletjegyet jelentett a premierre. Nagyon szerettem volna ott lennie, tehát igazán örültem a lehetőségnek. Ez az indirekt üzenet igen tanulságos volt a számomra, milyen értékes lehet egy kis figyelmesség. A másokkal való törődésre válaszul a céljaink elérését kapjuk.

A jó kommunikáció pozitív. Néha emberek azért verődnek egy csoportba, mert valami ellen kívánnak felszólalni. Ez jogos érvelés lehet, de a harag és a düh gyakran rossz tanácsadó. Átragasztja a többiekre is ezt a zaklatott érzést, és a csoport agresszívvá válhat, könnyebb őket provokálni és erőszakba hajszolni. Ezzel pedig helyzetünk gyengül, hitelességünk csorbul. Ilyen esetekben, ha képesek vagyunk az ügy pozitív aspektusaira koncentrálni, arra fektetni a nagyobb hangsúlyt, erősebb és nyerőbb szituációt idézünk elő. Előremutató jövőképet vázoljunk fel és inkább valami mellett tegyük le a voksunkat, mint valamivel szemben.

A jó kommunikáció fejleszthető. Sokan gondolják úgy, hogy a beszélőkéjük adott és nem változtathatnak rajta. Ám, ahogy oly sok más képességünk ez is formálható. Elméleti síkon is de még inkább a gyakorlatban egyaránt kell fejlesztenünk ahhoz, hogy jobbá váljunk benne. Igaz a tézis, miszerint a gyakorlat teszi a mestert. A kommunikációnk javítható és érdemes is erőfeszítéseket tennünk a jobbítására. Az érvényesülésünk, a céljaink elérése, a sikereink és a kapcsolataink minősége, mind attól függ, milyen mértékben értjük meg az embereket és milyen mértékben értetjük meg magunkat velük. Ahogy Eva Stachniak fogalmaz; „Hatalmat nyerünk vagy veszítünk minden lépésünkkel, minden hangrezdülésünkkel. Nem csak a szavak számítanak, hanem a hangsúly és a hanglejtés is.” Akár a zenében. Szakavatott kezekben egy hangszerből dallamok varázsolódnak elő és az emberek táncra perdülnek. A megfelelő kommunikációval, úgy táncoltathatjuk meg a sorsunkat, ahogy mi szeretnénk.

 

Ha a helyes kommunikáció fontosságával egyetértesz, és tetszett ez a poszt, akkor oszd meg másokkal is.