A választás szabadsága

6 apró döntés, amivel minden napunk jobb lesz

„A legnagyobb hatalom, amellyel emberfia bírhat, a választás szabadsága.” (J. Martin Kohe)
per-2056740_960_720.jpg
Választások tömkelege áll mögöttünk. Ezek miatt tartunk ott ma, ahol tartunk. Választások sokasága áll még előttünk. Ezek felelnek majd azért, amit a jövőben el fogunk érni. De minden választásunkért mi magunk vagyunk a teljes jogú felelősek. Szeretnék rámutatni arra, hogy ez nem valaki különleges dolog. Pontosabban ne úgy gondoljunk rá, mint az életünkben időnként felbukkanó szituációt. Hisz a döntéseink a hétköznapjaink szerves részei, elválaszthatatlan társaink a nap minden percében.

Naponta millió egy döntést hozunk; „mit vegyek fel, mit egyek, elmenjek oda vagy ide, találkozzam xy-nal vagy ne?”. Nem csak a jelentős horderejű elhatározások befolyásolják az életünket, mint például, „váltsak-e munkahelyet vagy sem”, hanem a mindennapi döntések is nagyban hatást gyakorolnak ránk. A ruházkodásunk meghatározza a közösségi hovatartozásunkat és akár a társadalmi helyzetünket, viszonyainkat. Az étkezésünk a tartós egészségügyi állapotunkra van hatással. Sok mindent teszünk rutinból, megszokásból, de valamikor efelől is határoztunk. Vagy határozott valaki más, aki ezt a szokást elültette bennünk. Szülő, barát, barátnő, stb. A jó hír, hogy bármikor megmásíthatjuk az életünket egy újabb tudatos és szabad választással.

„Döntést kellett hoznom, hogy mérges legyek-e Istenre azért, amim nincs, vagy hálás legyek azért, amim van.”. Nick Vujicic-től származik ez az idézet. Attól az embertől, aki végtagok nélkül született és mégis teljes értékűként éli az életét. Sokak számára ad erőt, motivációt, reményt, és hitet. Kimeríthetetlen életszeretetével és segíteni akarásával állít példát elénk, megmutatva, fel lehet kelni hátrányos helyzetből is. A hozzá hasonló mostoha körülmények ellenére kitartó és győzedelmeskedő embertársaink azok a kivételek, akik egy világ előtt állítják piedesztálra, a választásaink fontosságát és ezzel párhuzamosan sorsunk formálását. Nézzünk meg néhány apróságot, amelyek kapcsán akaratlagosan döntve, napi szinten pozitívabbá tehetjük az életüket.

Egészségünk. Helyes táplálkozás, rendszeres mozgás. Csak egy döntés. Elkezdeni nehéz, de aztán még nehezebb abbahagyni. Kimarad egy edzés és jön a mardosó bűntudat. Ismerjük meg testünket, találjuk meg a számunkra megfelelő testmozgást, a befogadható étrendet és hozzuk ritmusba magunkat az életmód terén. Meglátjuk amint belejövünk élvezni fogjuk, mert energikusabbak leszünk, feltöltődünk, egyfajta kellemes és nem elcsigázott fáradtságot érzünk majd. Adjuk meg a minőségi üzemanyagot a testünknek, így tegyük alkalmassá a minőségi életvitelre.

Személyes fejlődésünk. A tv vagy inkább egy könyv? Ez az egyik kedvenc pontom. Imádom a filmeket. Régebben visszavonultam egy hétvégére akár 6-8 igazán jó filmmel és kikapcsoltam a külvilágot. Manapság nem teszem, más van a fókuszomba. Az egyéni növekedésünkre időt kell találnunk. Ez támogathatja mind a privát szféránkat, mind a karrierünket. Napi pár oldal elolvasása óriási különbséget hoz hónapok, évek alatt. Kurt Tepperwein megfogalmazásában; „Aki ma elvet egy gondolatot, az holnap cselekedetet arat, holnapután szokást, általa pedig a jellemet, végül pedig a sorsát, a végzetét. Ám a szabad választás a miénk, mi határozzuk meg, mit akarunk teremteni.”

Bosszantó helyzetek. Abszolút a mi privilégiumunk, hogy hagyjuk-e magunkat feldühíteni vagy nem. Vannak körülmények, amikor nem akarnak sikerülni a dolgaink. Reggel leöntjük magunkat kávéval, aztán rohanás közben elszakítjuk a ruhánkat és még belekeveredünk egy reggeli útlezárásba is. Vagy találkozunk egy fura figurával, aki külön örömét leli benne, ha kötekedhet velünk. Szörnyű nap, de attól nem lesz jobb, ha idegeskedünk. Sőt, a tapasztalat szerint, a felfokozott idegállapot hajlamossá tesz minket is a kapkodásra, a hibázásra, valamint vonzza a további dühítő szituációkat. Számunkra lesz jobb, ha nem tulajdonítunk kiemelt figyelmet a kellemetlenségeknek, egyéneknek és túllendülünk. Bárcsak ez mindig ilyen könnyű volna.

Hangulatunk. Előfordul, hogy mi sem vagyunk épp a toppon. Ez normális, lehetünk kimerültek, fáradtak, unottak. Azonban egy biztos, nincs jogunk mások jókedvét elrontani. Ha megjelenésünkkel és főképp megszólalásunkkal nem tudunk építők lenni, inkább legyünk olyanok, mint a bölcsek és maradjunk csöndben. Megpróbálkozhatunk azzal, hogy tettetjük a jókedvűségünket, ahogy számtalan tréner is javasolja, és a tettek előbb, utóbb útbaigazítják az érzelmeinket is. A cselekvés meghozza a gyümölcsét, esetünkben a derűt. Persze, ha csupa rossz kedélyű alak közt mozgunk, ez a pont okafogyottá válik.

Szeretet. Gary Chapman szerint; „Társunk érzelmi szükségletének betöltése választás dolga. Naponta meg kell hoznunk a döntést, hogy betöltjük szeretetvágyát.” Felvállaltunk egy kapcsolatot annak minden felelősségével. Az egyik súlypontja, hogy nem függhet a szeretetünk attól éppen milyen széljárás uralkodik. Megsértődhetünk, haragudhatunk, összeveszhetünk, majd kibékülhetünk, de közben a szeretetünk állandó legyen. A feleségem és köztem is felmerült már nézeteltérés, amely az alábbi mondatot eredményezte; „igen, most dühös vagyok rád, de szeretlek.”. A másik iránti elkötelezettségünk, szeretetünk nem tárgyalási alap, még viharos időszakban sem. Ezt eldöntöttük egyszer, és ehhez tartjuk magunkat. Mindenkinek ajánlom, hogy határozzon a szeretet mellett.

Kiválóság. Ezért van esély a mai napig sikeresnek lenni szinte bármilyen területen. Nincs konkurencia. A legtöbben megelégszenek az elégséges vagy átlagos munkával, minőséggel, élettel. A kiválóságra törekvés ritkaságszámba megy. Bármivel is foglalkozunk, amikor azt a tőlünk telhető legjobban igyekszünk csinálni, akkor abba a felső néhány százalékba tartozunk, akik kitűnőek. Ez lehet munka, párkapcsolat, szülői szerepkör de bármi más is. Amikor nem ímmel-ámmal dolgozunk, hanem teljes erőbedobással és odaadással, amikor azt választjuk, hogy nagyszerűek leszünk, és teszünk is érte, jó úton haladunk a sikereink felé. Kevesen lépnek a kiválóság mezejére. Tartozzunk azon kevesek közé, akik rálépnek. Már attól jobban fogjuk érezni magunkat, ha megteszünk pár lépést.

Mindig van választási lehetőségünk. Minden téren. És választunk is. Minden egyes nap, minden egyes percében. Használjuk fel eredményesebb és boldogabb jelenünk és jövőnk végett Vernon Howard gondolatát; „Csupán választanunk kell. Ahányszor csak szükséges. Összesen ennyi a dolgunk. Ennyit pedig biztosan megtehetünk. Választunk és választunk, és akkor minden a miénk.”

 

Ha eldöntötted majd elolvastad a bejegyzést, és elnyerte a tetszésed, akkor like-old és oszd meg a facebook-on.