Szerelmes ellenségek
Miért hadakozunk egymással a párkapcsolatunkban?
„Amilyen nélkülözhetetlen, olyan tünékeny is a szeretet.” (Gary Chapman)
Szeretjük egymást, ez nem vitás. Mégis az élet adta romantikus kirándulásunkon nem csupán a szeretet virágföldjein andalgunk, hanem bóklászunk az undokság sivatagjában. Ott aztán kiégünk, mint agyagedény a kemencében. És a keménység és ridegség megérződik az egymás iránti viselkedésünkben is.
Gyakran tapasztaljuk, hogy nem igazán emberként, inkább valami elvont fogalomként kezelnek bennünket. Azonosítók vagyunk, ügyfélszámok, kódok egy táblázatban, sorszámok egy listában. Lehet, hogy így könnyebb rendet tartani a rengetegben, de az is biztos, hogy nagy a kockázata annak, hogy a sorok között elveszik egy fontos kitétel, maga az ember.
Minden okunk megvan jól érezni magunkat a bőrünkben. Soha ennyi bőség, soha ennyi szépség, nem hevert a lábaink előtt. Valahogy mégsem az igazi a kedélyállapotunk. Megveszekedetten kergetjük a boldogságot, akárcsak a fogócskázó gyerekek egymást a játszótéren, de mintha nem tudnánk utolérni. Miért oly elérhetetlen?
Mindjárt öt éve, hogy írogatom a blogomat. A kezdetektől az volt a fő szándékom, hogy értékes gondolatokat ébresszen az oldal. Ha a cikk hagy is maga után kívánnivalót, legyen benne valami, ami elindít az olvasóban egy pozitív érdeklődést. E mellé társult a rendszeresség és folyamatosság elhatározása. Így szoríthattam sarokban magam, hogy ne álljak le és előre meghatározott időpontokban megjelenjenek az új bejegyzések. Az elmúlt évek személyes tapasztalataiból szemezgetek, amely a tartalomgyártásban gondolkodóknak adhat néhány támpontot.
Divatos lett erről beszélni, ezzel foglalkozni. Egyre több cég csatlakozik ehhez a kezdeményezéshez, programhoz, és igyekszik megfelelni a követelményeknek, hogy büszkén viselhesse a megszerzett védjegyet. Ám egy program kritériumainak megfelelni nem ugyanaz, mint valós emberi igényeknek. Milyen elvek mentén jöhet létre a családbarátság?
Mondhatjuk, hogy a munka, maga a rideg valóság. És sok munkahely igyekszik ennek tökéletesen megfelelni. A tartózkodó munkakörnyezet rányomja a bélyegét a dolgozók hangulatára is. Mely hangulat meghatározó lesz a teljes céges kultúra tekintetében. Talán lehetne változtatni rajta, és ennek pozitív hasznát látnák a kollégák és az egész cég is.
Jim Carrey
Nem mindegy, hogy csoport vagy csapat. Csoport lehet egy csomó összeverődött ember, akikben nincs túl sok közös. Csapatot azonban csak alkotni lehet. Tudatosan, irányelvek mentén, céllal. Egy erős közösség vállvetve képes kiváló eredményt elérni a saját szakterületén. Milyen ismérvekkel rendelkezik egy jó csapat?
Sokszor halljuk, hogy gondolkodjunk nagyban, mert az eredményességünknek csak a képzeletünk szab határt. Mégis, mit ér a határtalan fantázia, ha nem tudunk elég kicsiben gondolkodni? Ahogy egy fa is egy apró magból nő ki, úgy a mi életünk minden megvalósítandó terve, egy láthatatlan sugallatból indul. Persze, a valóra váltásához elég aprólékosan kell foglalkozunk a kivitelezéssel.
A birtoklásban jók vagyunk. Enyém, enyém, enyém. Mint egy kisóvodás a homokozóban. Veszünk, gyűjtünk, büszkélkedünk. Megszerezzük, amit lehet, amit kell, hogy a lehető legjobb orcánkat mutassuk a külvilágnak és kielégítsük az egónkat. De vajon társul e mellé tulajdonosi szemlélet is?