Már ennyi az idő?
5 pont, hogy legyen időnk mindenre, ami számít
„Az időnek egyetlen oka van: minden nem történhet egyszerre.” (Albert Einstein)
Úgy érezzük sosincs időnk semmire? Pedig pont annyi percet kapunk naponta, mint bárki más. Egy másodperccel sem kevesebbet. Akkor mi a gond? A gondot csak az időnk kevésbé hatékony kezelése jelenti. Mit érdemes tudni az időről azontúl, hogy megállíthatatlanul ketyeg? Mit tegyünk, hogy minden számunkra lényegesre jusson belőle?
Ki ne vette volna észre, aki kapcsolatban él, hogy a tűz nem mindig ugyanolyan hőfokon melegít. Ez alapból jellemző ránk emberekre, hogy változó intenzitással éljük meg a napokat, a történéseket. Nem pöröghetünk mindig a maximumon. Lehetünk fáradtak, kaphatunk rossz híreket vagy egyszerűen csak bal lábbal keltünk fel. Rossz napja, periódusa bármelyikünknek adódhat és bárki párkapcsolatában merülhetnek fel nehézségek. A kezdeti fellángoló szerelmet több atrocitás is érni fogja az idők során. Íme néhány a sok közül.
A kialakult szokásaink döntik el, mire jutunk az életben. Akarhatunk mi sok mindent, de ha azok közt a korlátok között élünk, amelyeket mi alakítottunk ki, és a vágyaink ezeken kívül vannak, akkor nincs sok esélyünk az elérésükre. Amikor lebontjuk a kordonokat, akkor tárul ki a világ és válik megközelíthetővé a célunk. Ám sikerrel megszabadulni egy-egy káros vagy visszahúzó szokástól korántsem könnyű.
A jó vezető ismérve a tiszta jövőkép. Tudja, honnan hová szeretne eljutni. Azt is tudja, hogy ehhez milyen lépéseken keresztül vezet az út. Azonban általában nem egyedül teszi meg ezt a túrát, hanem az embereivel. Az eredmény elérése nem csupán egyéni erőfeszítés gyümölcse, hanem egy csapat közös munkájának az eredménye. Vezetőként hogyan gyakorolhatunk nagyobb befolyást a csapatunkban lévő emberekre?
Negatívumok. Életünket nagy mértékben meghatározzák. Elég csak a digitális vagy nyomtatott sajtóra gondolni, mennyivel vannak túlsúlyban a negatív hírek és információk. Ehhez vagyunk szoktatva. Kritika, ármány, szenvedés, bűnözés, stikli. A mindenütt jelenlévő trollokról nem is beszélve. Ha látta volna előre Tolkien, hogy a homály alattvalói ilyen mértékben begyűrűznek a világunkba, bizonyára inkább szakácskönyveket írt volna.
Nem nyerhetünk mindig. Nem lehet szerencsénk állandóan. Ezt tudjuk ugyan, mégis hajlunk rá traumaként megélni, ha mellőznek minket. Esetenként nagyobb jelentőséget tulajdonítunk neki, mint azt a valójában kellene. A legtöbbször nem dől össze a világ, nem esik darabjaira az életünk, csak nem szerzünk meg egy melót, egy állást, egy jó pasit vagy csinos csajszit. Van ez így. Mit tehetünk ilyen esetekben? Hogyan lendüljünk túl, álljunk fel, menjünk tovább?
Ahogy nincsen rózsa tövis nélkül, úgy nem léteznek emberi kapcsolatok sem tüskék nélkül. Csak míg a rózsa védekezésképen viseli a szúrós töviseit, akár a sündisznó a tüskéit, mi a felszín alatt növesztjük ezeket, ráadásul nem szolgálják a védelmünket sem. Ellenkezőleg. Kiszolgáltatottá, védtelenné és magányossá tesznek. Érdemes tehát a lehető leggyorsabban elejét vennünk a konfliktusok kezelésének. És így, aránylag kevés sérüléssel úszhatjuk meg a történteket.
Emberekkel foglalkozni igen nehéz, de egyben hálás feladat is. Elmondhatja ezt egy tanár ugyanúgy, ahogy egy szülő vagy egy cégvezető. A legtöbben hasznát vehetjük azoknak az alapelveknek, melyek segítségünkre vannak mások lojalitásának a megszerzésében. Az emberek nagyobb megbecsülése, legyen szó a munkahelyünkről, a vállalkozásunkról vagy a családunkról, mindenütt előre mozdítja a kapcsolatokat. Néhány gyakorlati céges példán keresztül, pár kiemelkedően sikeres üzletembernek, üzletasszonynak a mentalitásán át szeretném szemléltetni milyen óriási erő rejlik a kiemelkedő emberi bánásmódban.
A napunk nagy részét általában az otthonunktól távol töltjük. Szorgos elfoglaltságainkkal, fontos munkáinkkal, szoros határidők betartásával. Számtalan alkalommal az agyunk még akkor is pörög, amikor már rég letettük a lantot. Pedig ajánlatos mindennek megadni a megfelelő helyet és időt. Sok kellemetlenségtől kímélhetjük meg magunkat és a családunkat, ha megtanuljuk, egy-egy nehéz nap után, mit ne vigyünk haza magunkkal. És most nem a kézenfekvő gémkapcsokra vagy egyéb irodaszerekre gondolok.
Mostoha téma ez a pénz. Mindenkit érint, ezért mindenkit érdekel, de mégis olyan cikinek érezzük, ha anyagiasak vagyunk, ezért inkább nem beszélünk róla. Ám a homokba dugott fejtől még nem oldódott meg semmi. Néhány praktikus ötletet vetek fel, amelyek segítségünkre vannak a pénzügyeink ráncba szedése esetén.