„A jó párkapcsolatok arról szólnak, hogy megvan a szükséges külső és belső fejlődés, amely fenntartja az egészséges intimitást és jóakaratot önmagunk és a másik személy között.” (Katherine Woodward Thomas)
Sokat hallani manapság arról, hogy egy jó párkapcsolat állandó munkát jelent. Ez egyeseknek ijesztő lehet, de azért ez még sem ugyanaz, mint egy bányában szenet lapátolni. Ugyan erőfeszítést kíván, ám folyamatában is, végeredményében még inkább egy élvezetes teendő. Igazán különleges családi életben lehet annak része, aki nem csak a párválasztásig jut el, hanem a kapcsolata építésével hosszútávon is foglalkozik. Lássunk néhány értéket, amit kapunk, ha áldozunk erre.

"Egy igazi beszélgetésből mindketten másképp léptek ki, mint ahogy beléptetek. Mert kaptatok egymásból egy darabot, akár tudjátok, akár nem.” (Müller Péter)
Megfigyelhetjük, hogy ma, amikor ezernyi módon kommunikálhatunk egymással, mégis milyen szegényesek a társalgásaink. A beszélgetéseink jó része felületes és tájékoztató jellegű. A való életben nem merünk kapcsolatokat létesíteni, nem merünk megszólítani, mert nem tudjuk mi vár ránk utána, és mit kezdjünk a helyzettel. Sokan a társas magány érzésével küszködnek, pedig talán csak beszélgetniük kellene egy jót valakivel.

„Jó házasságban a házasfelek mindennap újra érzik, hogy tartoznak egymásnak, méghozzá napról napra nő a tartozásuk. Ez a világon az egyetlen boldog eladósodás.” (Fekete Gyula)
Minden jól működő kapcsolatnak ára van. Persze nem Lenke néni vagy Kasszás Erzsi árazza be egy közértben és mi csak kényelmesen levesszük a polcról, hanem egyénre és kapcsolatra szabott egyedi szimbolikus költségekről. Mibe fáj nekünk egy kiegyensúlyozott párkapcsolat, illetve házasság?

„Vannak emberek, akikkel évekig élhetsz együtt, anélkül, hogy megértenéd őket, másokat meg olyan könnyű megismerni, mintha egy nyitott könyvből olvasnál, amelyben a fontosabb részek alá vannak húzva.” (Michelle Richmond)
Kiemelten hasznos, ha alapjaiban megismerkedünk az emberi természettel, és ha ennek megfelelően megismerjük a környezetünkben mozgolódó személyeket is. Számtalan vezető osztja azt a véleményt, hogy az emberismeret és emberi bánásmód sokkal fontosabb tényező, mint a szakmai tudás. Miért is?

„Sokszor csak beszélünk a szeretetről, mint egy létező valamiről, de fontos észben tartanunk azt is, hogy ez valójában egy tevékenység.” (Richard Bandler)
A szeretet egy olyan érzelem, amely kulcsszerepet játszik az életünkben. Akár bevalljuk, akár nem, akár részesülünk belőle, akár nem, hatással van ránk. A személyiségünk kialakításában ugyanúgy, mint a hétköznapjainkban. Talán épp a fajsúlyossága miatt boldogulunk vele oly körülményesen. Mennyire nehéz szeretni?

"Az, hogy a menedzsereknek tetszene, ha az embereket korlátozott és könnyen érthető kategóriákba lehetne sorolni, még nem jelenti azt, hogy ez a valóság." (Dean Burnett) 
A napjaink nagy része hasonlít egy forgalmi dugóra. Feladatok jobbra, balra, előttünk, mögöttünk, és ki sem látszunk belőlük. Nincs megállás, csak hömpölygünk a tevékenységek tömegével és estére kimerülten lehuppanunk a kanapéra. Jól végeztük a dolgunkat, elégedettek lehetünk. Vajon ezt mondják azok az emberek is, akikkel aznap találkoztunk? Vagy esetleg adhatunk nekik valami többet, amitől jobban érzik magukat?

„A célkitűzések értelme abban rejlik, hogy kedvet csináljanak neked azzá a személlyé válni, aki azokat majd el fogja érni.” (Jim Rohn)
Az életben mindennek célja van. Ahogy mindenkinek célja van. Kérdés az, mennyire vesszük komolyan, hogy lehetőségünk van beteljesíteni magasabb rendű célkitűzéseket is. Teszünk-e azért, hogy egymásra találjunk a saját, valódi célunkkal, céljainkkal? A túlélni ezt a hetet is lehet egy indíttatás, de tehetjük ennél kicsit magasabbra is a lécet.

„Nem tudunk megváltoztatni másokat, de hatással lehetünk rájuk. Soha nem szabad elválasztani ennek a kijelentésnek az első felét a másodiktól.” (Gary Chapman)
Mindenki tud legalább egy embert mondani, akinek még kéne változnia. De lehet, hogy többet is. A főnökünknek, mert egy dúvad, a megrendelőnknek, mert türelmetlen és különben is, és persze a feleségünknek, hát neki aztán meg pláne. Valóban meg kellene változniuk? Lehetséges ez? Egyáltalán hogyan és miért változunk?

„Noha az emberszabásúak története több millió évre tekint vissza, fajunk mindössze kétszázezer éve tűnt fel a színen, az igazán modern ember pedig csak 2004-ben, a Facebook megjelenésével érkezett meg.” (Michael Wall)
Hiába vagyunk benne egy hihetetlen mértékű technológiai fejlődésben nyakig, hiába élvezzük ennek minden gyümölcsét, sok tekintetben üresebb az életünk, mint az elmúlt korok embereinek. A lehetőségünk számtalan, ellenben a szétforgácsolódásunk követhetetlen, miközben a mai napig zsigeri igényeink kielégítésére szomjazunk. A környezetünk változása sokkal gyorsabb, mint azt az evolúciónk követni tudná.

„A siker formulája: néhány egyszerű gyakorlat, amelyet fegyelmezetten mindennap elvégzünk.” (Jim Rohn)
Amikor úgy döntünk a siker útjára lépünk, leginkább a kis dolgokra kell odafigyelnünk. A pici eltérések a megszokottól, a kis változtatások biztosítják, hogy azok közé tartozhassunk, akik megvalósítják az elgondolásukat. Nézzünk pár apró, de igen lényeges összetevőt.