„Kis család vagyunk, de szerintem hatalmas erő lakozik bennünk.” (Richard Osman)
Az otthoni beszélgetések segítenek elmélyíteni a családtagok kapcsolatát, növelik a bizalmat, erősítik az összetartozást. Ennek hiányában ugyan egy fedél alatt élünk, de nem tudunk egymáshoz kapcsolódni. Kifogás, hogy a rengeteg elfoglaltság mellett nincs időnk beszélgetni, de ez nem is mindig idő kérdése. Inkább az akaraté. Megszólítani az otthoniakat erőfeszítést jelent, akárcsak beszélgetésbe elegyedni egy vadidegennel. Csak míg ez utóbbit kihagyhatjuk az életünkből, ha a családtagjainkat mellőzzük, akkor kiüresedik, elszegényedik a kapcsolatunk velük.

„Az apaság és az anyaság nem egyszerűen tett. Nem pusztán testi, hanem lelki természetű feladatot jelent.” (Erdő Péter)
Mennyi lehetőség és szépség van a szülőségben. A gondozás szép és nemes feladat, a gyerek pedig nagy tanító. Míg gondoskodunk róla mi magunk is sokat változunk, tanulunk, fejlődünk. A hosszú felnövési folyamat bennünk is széles nyomot hagy, akár a traktor zivatar után a sáros földúton. Mivel gazdagodhatunk szülőként?

„A rohanó életmód, az "egyik lábam itt, a másik ott" természetellenes, és megakadályoz bennünket abban, hogy jól érezzük magunkat és boldogok lehessünk.” (Benjamin Hoff)
Most, azonnal, rögtön. Modern életünk vezényszavai. Megszoktuk, hogy minden azon nyomban megtörténik. Ha valakinek üzenetet küldünk, állandóan a telefonunkat vizslatjuk, válaszolt-e már. Ha foglalást adunk le, vagy vásárlunk valamit elvárjuk, hogy rögvest visszajelzések érkezzenek. Gyanakszunk, ha egy óra múlva sem történik semmi. Nem várunk semmire. De az azonnaliság mentalitása bizonyos területeken inkább árt, mint használ.

„Mindenki gyerekkorában szerzi a legerősebb benyomásokat a világról.” (Rakovszky Zsuzsa)
A szülő alapvető feladata a korlátok felállítása. Ebbe beletartozik, hogy a gyermek egészséges fejlődése, valamint testi épsége végett tilt dolgokat. Érdemes átgondolni, hogy amikor ebben a szellemben nemet mondunk, annak lesz-e és milyen hosszútávú következménye?

„Múlt nélkül nincs jövő, s mennél gazdagabb a múltad, annál több fonálon kapaszkodhatsz a jövőbe.” (Babits Mihály)
Vannak dolgok, amelyeket szeretnénk még nem történté tenni. Mert fájdalmasak, kényesek, vállalhatatlanok. Pedig minden, ami a múltban történt, az hozzánk tartozik, akárcsak a testrészeink. Elválaszthatatlanok tőlünk, és rajtunk áll, hogy beárnyékolják-e az életünket, vagy csak a túl erős napfénytől védenek meg.

„A boldogság nem feltűnő, nem kitörő. Olyan egyszerű, mint egy gesztus vagy egy mosoly. Mint az ujjaid között átpergő víz.” (Kiss Nikoletta)
A boldogság kék madarát mindenki szeretné befogni. Csakhogy szinte megfoghatatlan. Amikor már úgy gondoljuk a kezünkben van, egyszerűen huss, elillan. Akkor min múlik, hogy boldogok leszünk-e és mennyire? Hát persze, hogy nem egy képzeletbeli lényen, hanem rajtunk.

„A minőségi beszélgetés nem csupán figyelmes hallgatásból áll, hanem önfeltárásból is.” (Gary Chapman)
Eleinte a beszélgetés az elsődleges formája annak, hogy minél többet tudjunk meg egymásról. Idővel azonban ez a szokásunk háttérbe szorul és egyre kevesebbet beszélgetünk egymással. Ez pedig csökkenti a köztünk lévő intimitás intenzitását. Miért nem beszélgetünk többet?

„Mindig túl messzire kell mennünk ahhoz, hogy megtudjuk, milyen messzire mehetünk.” (Mérő László)
Ha szeptember, akkor itt az iskolakezdés. Nem kis bátorságot igényel az újdonsült nebulóktól az ezzel a helyzettel való megbarátkozás. Egy nagy és fontos lépés ez az önálló élethez vezető úton. Itt érik őket az első olyan pozitív és negatív élmények, amelyek mélyebb nyomot hagyhatnak, mert már számolniuk kell a tetteik következményeivel. De ez csak a kezdet. Sok mindenhez kell még bátorság. Például az alábbiakhoz.

„Az emberi agy csodálatos. És az a legcsodálatosabb benne, hogy az alkalmazkodóképessége határtalan.” (Rados Virág)
Gyorsan változó körülmények között zajlik az életünk. Olykor derült égből villámcsapásként érkeznek új, addig ismeretlen tényezők, amelyeket figyelembe kell vennünk. A jó alkalmazkodóképesség nem csupán a túlélés záloga, de helyzeti előnybe hozhat minket és a csapatunkat is. Tekintsük át a főbb ismérveit.

„Az ember nemcsak azzal vétkezik, amit elkövet, hanem vétkezik azzal is, amit nem követ el, mert figyelmetlen vagy közömbös.” (Márai Sándor)
Az elmúlt időszakban többször is tapasztaltam, hogy felső vezetők emberei, akik maximálisan élvezték a vezetőik bizalmát, hiányosságokkal végezték a munkájukat. És ha alsóbb szinteken nem figyeltek volna oda a munkatársak, akkor bizony a figyelmetlenségük komoly kellemetlenséget jelentett volna vagy a vezetőjüknek, vagy nekik, mert a rájuk bízott feladatot nem tudták volna tisztességgel kipipálni. Vajon ennek oka a túlterheltség, a gondatlanság, a szétszórtság? Bármi is legyen, az megkérdőjelezi az adott személy megbízhatóságát.