„A gyermek vendég a házban, akit szeretni és tisztelni kell - sohasem birtokolni.” (Jerome David Salinger)
A gyerekvállalás sokak számára fontos projekt. Ám azzal nem árt tisztába lenni, hogy a gyerek érkezése a legdurvább árukapcsolást hozza magával. Hosszú időre változtatnunk kell az életmódunkon, helyes irányba kell állítanunk az értékrendünket. Ha ezt nem fogadjuk el, nem tesszük meg, azzal akadályozzuk a kicsi felnövés-történetét. Milyen irreális elvárásaink vannak feléjük?

„A munkamánia legtöbbször abból a kényszeres szükségletből fakad, hogy minél többünk legyen: több pénz, autó, nagyobb elismerés vagy előléptetés. Pedig ezek sosem segítenek ki maradéktalanul.” (Sean Covey)
Sokat dolgozunk. A munka legkülönbözőbb válfajait végezzük. Melózunk az állásunkban, a másodállásunkban, a vállalkozásunkban, majd ez követően otthon is. A legnagyobb baj, hogy nehezen tesszük le a munkát. Mintha fenséges hangú szirének énekét hallanánk, kiknek a bűvköréből nem tudunk szabadulni. De miért is dolgozunk olyan sokat?

„Minden nagy játékos önmagát motiválja.” (Kevin McHale)
Sokan küszködünk a motivációnkkal. Pontosabban annak hiányával. Csináljuk már! Miért nem csináljuk? Mikor csináljuk? Várjuk a nagy villámcsapást, hogy hirtelen megteljünk energiával, aztán menjünk előre, mint a légkalapács. Erre elég kicsi az esély. De azért tehetünk az ösztönzésünkért. Kezdjük azzal, hogy megismerkedünk a motiváció természetével.

„Van, akinek a lehetőség is probléma, van, akinek a probléma is lehetőség.” (Csontos Márta)
A probléma egy problémás szó. Azt az érzést kelti bennünk, hogy nincsenek rendben a dolgok, a dolgaink. Valami nem kerek, valami hibádzik és ez nyomaszt minket. Pedig probléma nélkül, mi sem vagyunk azok, akik.

„Önmagunk megismerése kaland, amely váratlan messzeségekbe és mélységekbe vezet.” (Carl Gustav Jung)
Nagy utat jártunk be. Eljutottunk a kőszerszámoktól az okostelefonokig, a barlangoktól a lakóparkokig, a gyűjtögetéstől a bevásárlóközpontokig. Óriási fejlődésen ment keresztül az emberiség. Egy téren azonban eléggé le vagyunk maradva, saját magunk ismerete nem az erősségünk.

„Munka. Pontos definíciója: Amit nem csinálok szívesen.” (Karinthy Frigyes)
A munka szó mellé sokszor olyan kifejezéseket társítunk, mint unalom, leterheltség, kötöttség, kényszer, főnök, munkaidő. Ez a teljesség igénye nélküli felsorolás is jól szemlélteti, hogy a munka nem hangzik túl jól a számunkra. Mi az oka, hogy inkább negatív érzelmek merülnek fel bennünk ennek kapcsán?

„Karantén az egész világ, s maszkos idegen benne minden ember.” (Lackfi János)
Már egy éve része a mindennapjainknak a Covid-19-el való küzdelem. Részben megszoktuk, hogy egy félelem vesz körbe minket, azt azonban kevésbé, hogy változtatni kényszerültünk az életvitelünkön. Nagyon kevés ország van, amely sikerrel lép fel a vírus ellen, ahol elkerülték a második, harmadik hullámot. Magyarország sem tartozik azok közé, aki ezt elmondhatná magáról.

„A világ tele van olyan ajtókkal, amelyeken keresztül megdöbbentő lehetőséget láthatunk - csak ki kell nyitnunk őket.” (Tina Seelig)
Egészen elképesztő világban élünk! Egy olyan tág és tarka világban, ahol nem csupán hírek, információk és kapcsolatok állnak a rendelkezésünkre, hanem a lehetőségek széles tárháza is. Azon lehetőségeké, amelyek a mi nevünket viselik, nekünk szólnak, rólunk szólnak, és a mi sikereinket hordozzák. Készen állunk kihasználni a lehetőségeinket?

„A bűntudat olyan, mint a viszkető kiütés: sosem múlik el egészen, mert arra készteti az embert, hogy foglalkozzon vele.” (Stephen King)
Belső iránytű, amely kiszámíthatóan szekíroz minket, amikor nem a megfelelő dolgokat tesszük. A bűntudat bármely jó érzésű emberben felütheti a fejét, ha mély meggyőződése, a lelkiismerete vagy erkölcsi alapelvei ellen cselekszik. A leggyakrabban az alábbi tényezők okoznak lelkifurdalást.

„Aki mindent pénzért tesz, az előbb-utóbb mindent megtesz a pénzért.” (Marie von Ebner-Eschenbach)
A pénz nélkülözhetetlen eszköz. Számtalan terméket és szolgáltatást beárazhatunk általa, ugyanakkor mindent nem intézhetünk el csupán bankókkal. Próbáljuk ugyan, de a magánéletünk, illetve a családunkat érintő területek, ahol érzelmileg is mélyen érintve vagyunk, nem épp pénzre válthatóak.