„Nem számít, hova mész, vagy hogyan próbálod meg elterelni a figyelmedet, a valóság előbb-utóbb utol fog érni.” (Kody Keplinger)
Egy táblázatban éljük a napjainkat. Meghatározott keretek között, legyen az időbeli korlát vagy a teendők határvonala. Ennyi időt alszunk, ekkortól dolgozunk, ezt még be kell fejezni, fél óra ebédszünet következik, este irány az edzőterem. Jó esetben mi készítjük a napi beosztásunkat, rosszabb esetben mások testálják ránk az akaratukat. Modern világunkban vélt vagy valós béklyók állnak az utunkba, ha a kapcsolataink megfelelő gondozásáról van szó.

„Az időmenedzselés elnevezés félrevezető, hiszen a valódi feladat nem az idő, hanem önmagunk hatékony menedzselése.” (Stephen R. Covey)
Időhiányban szenvedünk. Loholunk egész nap és úgy érezzük, soha nem érjük utol magunkat. Meg a dolgainkat sem. Ha le is tesszük a munkát, a feszültség ott lebeg a fejünk felett, mi mindent kellett volna még elvégeznünk. Ez azonban nagyrészt a napi teljesítmény hajszolása és korántsem biztos, hogy a megfelelő feladatokkal töltjük az időnket.

„Álomvilágban él, kinek csak öröme van. Rosszul érzem, de legalább érzem magam!” (Illyés Gyula)
Bármilyen idillben élünk is, nem mentesülünk teljesen a rossz napoktól. Ez a bosszantó ördögfióka bárkinél felütheti a fejét, akár a mi családunkba is bekukkanthat, erősen belerondítva az otthoni hangulatba. Azonban kezelhetjük a helyzetet kulturáltan, nem engedve meg, hogy ez a szépséghiba éket verjen közénk. Lássuk, milyen egyszerű dolgokra figyeljünk.

„A csúcsokat előbb fejben kell megdönteni ahhoz, hogy aztán a gyakorlatban is meg lehessen javítani őket.” (Ed Caesar)
A gondolkodásunk felelős az életünk alakulásáért. Persze okolhatjuk a körülményeket, mégis van, aki rossz helyzetből is sikerre viszi, és van, aki jó leosztással sem jut sehová. Mert a vélekedésünk a döntő. Amit gondolunk, amit egyfajta belső beszéddel mondunk magunknak, az jelentős befolyással bír. Hogyan javíthatjuk az esélyeinket azzal, ha kicsit másként fogalmazunk?

„Nagyon sok szürkével kell megbirkóznunk. Senki nem élhet örökösen a fényben.” (Libba Bray)
Az élet egy hullámvasút, egyszer fenn, egyszer lenn. A legtöbbször meg félúton a kettő között. Se nem völgyben, se nem a csúcson. Csak úgy vagyunk. És ha ez az állapot túl sokáig tart, akkor kezdjük kényelmetlenül érezni magunkat. Fészkelődünk azon a képzeletbeli kanapén, és sehogy sem találjuk a helyünket.

„A krízis kétesélyes: vagy rombol, vagy épít, de benne rejlik a változás esélye és ígérete.” (Bagdy Emőke)
Nem mindennapi hónapokon vagyunk túl. Egy olyan válságon mentünk keresztül, amely globálisan foglalkoztatta az emberiséget. A veszély még most sem múlt el teljesen, azonban a ténykedésnek ideje visszaszivárognia az életünkbe. Vélhetően mindenkit valamilyen formában érintett az elmúlt időszak. Nézzük, mit tanultunk, mivel lettünk többek, vagy épp mire alapozzunk a következő hetekben.

„A szeretet tevékenység, nem passzív érzelem; nem beleesünk, hanem helytállunk benne.” (Erich Fromm)
A szeretet szót olyan elcsépeltnek érezzük, olyan lerágottnak, néha olyan amerikaisan cukrosnak. Mégis oly sok minden van mögötte. Bele sem gondolunk, hogy észrevétlenül mennyire meghatároz minket napi szinten. Tettekre ösztönöz, vagy épp ellenkezőleg.

„Az élet nem arra való, hogy mindig jól járjunk. Az életbe bele kell férnie kudarcoknak, vereségeknek, újrakezdéseknek is. Ez kifejleszt bennünk olyan tulajdonságokat, lehetőségeket, megismeréseket, amelyek a mindig párnázott úton rejtve maradnának.” (Popper Péter)
A kudarc a mentális tyúkszemünk. Elsőre talán kevésbé feltűnő, de annál kellemetlenebb. Igyekszünk kerülni, nem szembesülni vele, vagy épp nem felvállalni, mert kínos. Pedig olykor csak figyelmeztetni szeretne valamire az élet. Ha észrevesszük ezt, azon is nyerhetünk, ha veszítünk.

„A figyelem az elme egy szűk csatornáján át áramlik, mi pedig meglehetősen szűkmarkúan bánunk ezzel a keskeny sávszélességgel.” (Daniel Goleman)
A figyelem megszerzése az egyik fő cél ma. Olyan sok impulzus ér minket, hogy pár másodpercnél több esélyt nem adunk szinte semminek. Vagy megragadja valami a figyelmünket vagy nem. Erre hajtanak a youtuberek, a reklámok, az üzletkötők, ki-ki a maga működő vagy nem működő módszereivel. Ha a figyelmünket tudatosan irányítani tudjuk, az számtalan jó dolgot eredményez az életünkben.

"Először a magunknak tett ígéreteket kell betartanunk, ahhoz, hogy a másoknak tett ígéreteket is betarthassuk." (Stephen R. Covey)
Sikerorientált világban élünk. Látjuk, érezzük magunk körül a sikert. Akár mi magunk vagyunk azok, akár a környezetünkben valaki, bizonyára megvan a magunk elképzelése a sikerességről. A hozzávalók utat nyithatnak az alkalmi vagy az időtálló diadalokhoz. A megfelelő alkotóelemekkel tartósabb sikereket érhetünk el.