„A szakzsargon használata elsősorban az empátia hiányára utal - amikor a feladó nem törődik az üzenet címzettjének felkészültségével.” (Alan Siegel)
Nem új keletű jelenség ez, azonban korunkban, amikor lépten-nyomon kommunikálunk valamilyen formában, és jóval szélesebb körben tesszük ezt, sokkal gyakrabban tetten érhető. Miért használjuk és mit üzen ez valójában? Mit mutat meg rólunk, cégünkről és az ügyfeleinkről ennek alkalmazása?

„A vita nem mindenki számára jelenti ugyanazt. A kiművelt, higgadt elmék számára izgalmas játék, melynek célja az igazság feltárása, a kusza és fegyelmezetlen elmék számára csata, amit meg kell nyerni, még ha az igazság bele is pusztul.” (Frank Crane)
A vitát hosszú ideje tekinti az emberiség egy fontos kommunikációs elemnek, ahol ütköztethetjük az ellenpólusokat és ezáltal új felismerésékre juthatunk. Csakhogy mélyebben belegondolva, ez nem igaz. A vita általánosságban inkább erőfitogtatás, elnyomás, mint valódi előre mozdulást kínáló társalgás. Mondjuk az alábbiak miatt.

„Az emberekből általában nem az erő hiányzik, hanem az akarat.” (Victor Hugo)
Mindenben a nagy titkot keressük. Mindenki a nagy rejtélyes és mindent megoldó válaszokat várja. De a legtöbb esetben ilyenek nincsenek. Vannak helyettük egyszerű emberi dolgok. Amelyeket akár a családi kultúránkból is hozhatunk magunkkal. Vagy ha nem, akkor tanulhatók.

„Semmi sem olyan erős, mint a gyengédség, és semmi sem olyan gyengéd, mint a valódi erő.” (Szalézi Szent Ferenc)
Alapjaiban vannak harsányabb és csöndesebb emberek. Mindkét típus nagyon hasznos és értékes munkát végez, még akkor is, ha ennek felismerése, az extroverziót idealizáló világunkban kissé nehézkes. De vajon valamelyik habitus előnyösebb-e a másiknál?

„Az összevisszaságban találd meg az egyszerűséget, a hangzavarban a harmóniát. A nehézségek közt mindig ott van a lehetőség.” (Albert Einstein)
Nem ezt terveztem. Sokunk szájából elhangzik ez a mondat, vagy legalábbis megfordul a fejünkben. Ha vannak dolgok, amire ez a vészterhes időszak megtanít, az a türelem, alázat, elfogadás, átértékelés és újratervezés. Némi személyes élménnyel megfűszerezve kifejtem mire is gondolok.

„Minél többet beszélgetünk valakivel, annál erősebb lesz a kapcsolat kettőnk között.” (Susan Greenfield)
Mindennapi beszélgetéseinkben gyakran hisszük, milyen jót beszélgetünk, jól megbeszéltük a dolgokat, de végül is csak elbeszéltünk egymás mellett. Lehet fel sem tűnik, mennyire nem volt hatékony és a másik érdekeit is figyelembe vevő a társalgásunk. Néhány ismertetőjel, ami megmutatja ezeket az elbeszéléseket.

„A legnagyobb fegyverünk a stressz ellen az a képességünk, hogy megválasszuk a gondolatainkat.” (William James)
Lépten-nyomon hivatkozunk a feszültség és szorongás mindennapiságára. Azt érezzük szétfeszítenek a kötelességek, a teendők és a ránk nehezedő terhek. Tényleg ennyire maga alá gyűr a stresszesség, vagy csak a világ igyekszik ezt elhitetni velünk?

„Ahelyett, hogy megterveznéd, hova mész vakációzni, olyan életet kellene tervezned, ahonnan nem akarsz elszökni vakációzni.” (Seth Godin)
Eléggé aránytalanul osztotta le a sors a lapokat. Vannak köztünk olyanok, akiknek most levegőt venni sincs idejük, és vannak, akiknek takarékra álltak a dolgaik. A legtöbbünk küzd a váratlan helyzet hozta alkalmazkodással. Az új szokások, a változások távol állnak tőlünk, mégis kényszerű vendégei lettek a hétköznapjainknak. Biztosan nagyon friss és fura ötletünk támad a jövőnkre vonatkozólag ezekben az időkben. Talán arra is van lehetőségünk, hogy jobban elmélyedjünk önmagunkban és feltegyünk olyan kérdéseket, amelyek azt firtatják, vajon alapvetően a megfelelő helyen vagyunk, jó irányba haladunk? Íme néhány kérdés, amely segít a gondolkodásban.

„Minden bolond képes szembenézni egy krízissel; a mindennapi élet az, ami felőrli az energiánkat.” (Anton Pavlovics Csehov)
Kivételes időszakon megyünk keresztül. A Maradj otthon! mozgalom jelen esetben az legcélravezetőbb megoldás. De otthon maradni sem könnyű, ha nem ehhez vagyunk szokva. Hogy ne őrüljünk meg vagy ne folyjon ki a kezünk közül minden egyes nap, néhány dolgot észszerű szem előtt tartani. Íme pár hatékony ötlet az otthon eltöltendő idő jobb kihasználásához.

„A nehézségek tanítanak meg arra, hogy van benned Valaki, akinek ez nem nehéz.” (Müller Péter) A koronavírus letarolta a világot. Nem csupán egészségügyileg, hanem szellemileg is. Hírek jönnek, mennek, és a legtöbbjük tovább növeli az aggodalmunkat. Elég sokan írnak a vírusról, nekem nem ez az asztalom. Nem vagyok szakértő, csupán laikus, akinek kisgyereke és idős szülei vannak. Ezért megfogadom az óvintézkedéseket, és feleslegesen nem kockáztatok. Az elméket sem szeretném fertőzni további szorongást fokozó írásokkal. A választásom, hogy ez alatt a vészterhes időszak alatt is előremutató cikkeket készítek. Mert addig is, amíg átverekedjük magunkat ezen időszakon, jól jöhet valami biztató, építő, pozitív. És mindenki eldöntheti, ilyesmit is olvas, vagy csupán a napi lesújtó aktualitást. A választási lehetőség adott.