„Ha nem ismered fel, hogy van hatalmad nemet mondani, soha nem fogsz tudni igazán igent mondani.” (Dan Millman)
Igen vagy nem? Egyszerű eldöntendő kérdés, mégis annyi bonyolultságot okoz. Mit mondjunk, egy üzleti ajánlatra, egy munkára, egy csábító szabadidős programra? A két választás közül talán a nemet választani de még inkább kimondani a nehezebb. Miért? Mert terhelőbbnek érezzük, hogy el kell utasítanunk a másikat. Mi sem szeretjük, ha kikosaraznak, ezért nekünk is kellemetlen ezt megtenni. Azonban jó tudni, ha merünk nemet mondani, az sok tekintetben a javunkat szolgálja. Mivel kell megküzdenünk és mit profitálunk, ha határozottak vagyunk?

„Talán az a legjobb társalgó a világon, aki hozzásegíti a másikat, hogy az beszéljen.” (John Steinbeck)
Aki kérdez, az értetlen. Legalábbis ezt sejteti az iskola és számtalan munkahely is. Pedig aki kérdez, az nem csak választ kap a kérdésére, hanem ezen felül kapcsolatot is épít. Sok múlik egy jó kérdésen. A jó kérdés segít elkezdeni egy beszélgetést vagy támogatja annak gördülékeny folytatását.  A jó kérdés egyszerű, és a legtöbb szituációban működik. Nézzünk néhány gyakorlati példát, különböző helyzetekben, különböző kérdésekre.

"Az emberi kapcsolatokban az a legcsodálatosabb, hogy nem statikusak és változtathatatlanok - mindig van rá módunk, hogy javítsunk rajtuk." (Gary Chapman)
Gyakorta érezzük úgy, hogy kapcsolataink állandóak és nem változtathatók a viszonyaink. Egyszerűen fogalmazva, akivel jóban vagyunk, azzal jóban is leszünk, akit meg nem csípünk, azt nem is fogjuk és kész. Ám nézhetjük onnan is, hogy nem érzünk különösebb késztetést foglalkozni velük, vagy erőfeszítést tenni az irányukba. Pedig, ahogy sok minden más, a kapcsolataink sem véglegesek. Néhány kérdés segít helyre tenni magunkban, valóban fontos-e számunkra az adott illető.

„A jó kommunikáció olyan, mint az élet levesében a só.” (Norbert Potthoff)
Minden nap találkozunk vele, sőt magunk is csináljuk. Ki hatékonyabban, ki kevésbé, de az életünk szerves része a kommunikáció. Mondhatjuk, hogy a legkülönbözőbb területeken aratott sikereink nagyban függenek attól, milyen szinten és minőségben tudunk másokkal szót érteni. Szerepe kulcsfontosságú, ezért vegyük át, milyen a jó kommunikáció és miben is vehetjük hasznát a mindennapjainkban?

„A rossz tapasztalatokra adott pozitív válasz gyakran mélyebb nyomot hagy a fogyasztókban, mint az eredetileg elszenvedett kellemetlenség.” (Alan Siegel)
Meggyőződésem, hogy a robotizáció addig működőképes, amíg minden zökkenőmentesen megy. Abban a pillanatban, ahogy porszem kerül a gépezetbe, előtérbe kerül az ember. Ez sokszorosan érvényes minden szolgáltatással foglalkozó területen. Lehet, hogy hamarosan drónok végzik majd a csomagszállítást, ám ha elakad a csomagunk vagy nem azt kapjuk, amit vártunk, valószínűleg egy emberrel fogjuk megvitatni. Ha gondunk adódik a telefonszámlánkkal, akkor az ügyfélszolgálaton egy emberre fogjuk virtuálisan ráborítani az asztalt. Bizonyos dolgok lecserélhetők technikai elemekre, bizonyos dolgok pedig emberileg még kifinomultabbá válnak majd. Miért érdemes profin kezelni a felmerülő panaszokat? Mit nyerhetünk belőlük?

„A példa a leghatékonyabb tanítók egyike, noha szótlanul tanít.” (Samuel Smiles)
Egyértelmű, hogy a példákon keresztül tanulunk, a példákon keresztül növünk fel, és válunk eredményessé, sikeressé. Mindig keressük azokat a személyeket, akikre hasonlítani szeretnénk, akikből erőt és bátorítást meríthetünk. Ez hatványozódik, amikor válaszút előtt állunk, tanácstalanok vagyunk, nehézséggel küzdünk. „Vajon XY mit tenne a helyemben?” tesszük fel magunknak a kérdést. Szükség van példaképekre? És mit nyerhetünk egy jó példakép által?

„A gyerekeink iránti szeretet nem csupán egy gyengéd érzés, a szeretetet a cselekvéseink fejezik ki.” (Steve Biddulph)
A gyermek olyan, mint a festő vászna. Bármit festhetünk rá. Pontosabban festhetünk rá mi, festhet rá a kicsi, és festhetünk rá közösen is. Ha nem akarjuk elvenni gyermekünktől, hogy ő maga festhesse meg a saját képét, akkor a legjobb, ha útmutatást adunk hozzá. Mutassuk meg, hogyan csinálja, és hagyjuk, hogy ő húzza az ecsetet. Nem lesz tökéletes, nem lesz hibátlan, de az övé lesz az érdem. Tanul általa, ügyesebbnek érzi majd magát, és a vonalak formálásával együtt alakul a személyisége, jelleme. Mire figyeljünk a korai években, amikor nevelgetni próbáljuk őket?

„A stressz az élet díszlete, amely előtt évmilliók óta zajlik történetünk. Éhezés, háborúk, veszedelmek: az emberi élet szinte másból sem áll, mint helytállásból.” (Szendi Gábor)
Napjaink sokat emlegetett kifejezése a stressz. Ezt a villámgyors és a végletekig feszített életmódot, amit folytatunk, erőteljesen meghatározza. Egyben korunk vezető egészségügyi problémáinak, mint a magas vérnyomás vagy a szív és érrendszeri betegségek, a melegágya. Azonban a stressz nem feltétlenül csak rossz. Ha megtanuljuk kezelni akkor a javunkra is fordíthatjuk.

„Lehet, hogy valaki nem lesz a legnagyobb abban, amit csinál, ám ha megtesz minden tőle telhetőt, van oka az elégedettségre.” (Louis Zamperini)
A kimagasló teljesítmény kevesek kiváltsága. Legalábbis így tűnik, amikor mondjuk sportban kiváló eredményt elérő illetőt, csapatot látunk. Hosszú, összeszedett és aprólékos munka áll a háttérben az ilyen teljesítőképességnek. Többen is élhetnénk vele, ha hajlandók vagyunk megfizetni az árát, és néhány fontos alaplépést megtenni az érdekében. Mire érdemes figyelni, ha jobbak, eredményesebbek és hatékonyabbak szeretnénk lenni?

"A siker a legnagyobb veszedelem. Kudarcot, csapást kihever a lélek, de a siker mámora rossz útra viszi magát az embert." (Kiss Tamás)
Sikeressé válni sem egyszerű, de sikeresnek maradni, az külön művészet. Láthatjuk ezt azoknál a kimagasló sikert elért embereknél, akik eljutottak a csúcsra, aztán valahogy már nem tudták még egyszer megütni a mércét. Egyszer elértek valamit, majd elindultak a lejtőn, és eltűntek a süllyesztőben. Az elsőség tiszavirág életű. Ám vannak olyan törvényszerűségek, amelyek segítenek a siker túlélésében. Mire figyeljünk miután dicsőséget arattunk, hogy huzamosabb ideig birtokolhassuk a sikert?